Sziasztok!

Üdv a most induló vadonatúj blogomon, ahol nem másról, mint filmekről, sorozatokról fogok főleg írni, és más érdekes kapcsolódó dolgokról.

Magamról röviden csak annyit szeretnék mondani, hogy 23 éves férfi vagyok, még mindig tanulok egyetemen, de már van egy mérnöki diplomám, amiként dolgozom (most épp nem).

Fontosnak tartom, hogy legyen egy egyénisége stílusa az egésznek, és nem mindig a tartalom lesz a legfontosabb. Már rengeteg hasonló tartalmat lehet találni az interneten, és kérdeznétek, hogy minek mégy egy ilyen. Én nem feltételen abban fogok más lenni, hogy valami teljesen ujjat írjak, mivel nem is lehet, amit már eddig kitaláltak azok jól beváltak és én is maradok ennél. Nincs semmi különleges közöm azon kívül, hogy nagyon szeretek filmeket nézni. De se az íráshoz (bocsi de tényleg így van, igyekszem, de lehet egy 16 éves jobban leírná az egészet). Inkább csak azért vágok bele, mivel úgy gondoltam, hogy ezt én is tudom élvezni, és ezzel valamit adni is tudok. Próbálok mindig egyszerűen kezelni a filmeket, nem fogok a filmelemzés mélyébe menni, sokkal inkább személyes élményeimet érzéseimet, gondolataimat fogom megosztani.

Amikor mondtam, hogy nagy filmes vagyok, akkor ezt komolyan is gondoltam. És most ezt kifejtem részletesen. Kezdjük a legelején. 12 évesen kezdtem el önállóan filmeket nézni, amikor már technológia, és az internet ott tartott, hogy elérhető lett számomra, hogy én vállasszak mit nézek. Persze az elején ez nem teljesen volt így, mivel bátyámmal közösen néztünk sok filmet, de rá pár évre ez már kezdett szétválni. Később pedig bátyámnak lett saját laptopja, és úgy mondva enyém lett az otthoni pc, ezután kedvem szerintem töltöttem le, akarom mondani kölcsönöztem ki (khmmmm…. :D) a filmeket. Ha megkérdeznék tőlem, van e kedvenc film kategóriám, akkor azt kell, hogy mondjam, és lehet párotoknak az nem fog tetszeni, de nekem, ha egy film jó, akkor függetlenül a kategóriától, én meg fogom nézni.  Persze van, amit jobban, és vannak olyan kategória, amit kevésbé, de ez szerintem mindenkinél így van. Nem vagyok elfogult, és egy jó filmnek mindig adok esélyt. Persze számomra pl. a horror az olyan, amiből elég keveset nézek, de láttam már jót, és ez bizonyítja, hogy nem lehet semmilyen filmet, csak azért mert milyen, a kategóriájában eleve elkárhoztatni. A művészfilm sem a szívem csücske, de ilyenből is láttam már jót. De persze sok emberrel nem egyezik a véleményem, de én nem az a megalkuvó ember vagyok, szeretek vitákat generálni néha.

Már említettem, hogy szeretek filmeket nézni, az számomra nem egy egyszerű egy hétköznapi szórakozás. Egy jó film akár életváltó gondolatokat tud adni, akár hetekig tudok róla elmélkedni. Voltak és lesznek olyan filmek, amik nagy hatással voltak rám. Én nem csak nézem a filmeket, hanem beleélem magam, teljes mértékben az érzéseimet a film hatása alá vetem. Ha a film szomorú együtt sírok, ha boldog nevetek. Volt, amikor nehéz helyzeteben tudott örömet, boldogságot, életet adni nekem. Sokszor a lelkesedésemet nyertem vissza, vagy lendített bele valami újba. Nem is írnám ezt itt, ha tegnap nem láttam volna azt a filmet.

Sok filmet láttam, de még így is úgy gondolom, hogy nem eleget, még mindig sorakoznak a klasszikusok, amiket nem láttam. 2012 óta vagyok ’up to date’ ami azt jelenti, hogy kb 80% ami a moziba lement azokat láttam. Van pár aranyszabályom, mint például IMDB 6,0 értékelés alatt kétszer meggondolom, hogy megnézzem, és igen én az az ember vagyok, aki ha szarnak talál egy filmet, akkor kinyomja. Túl rövid az élet ilyenekre. Nehéz számszerűen, hogy hány különböző filmet láttam, de durva becslésekkel élve én egy 2000 feletti számot mondanék. Sorozatoknál kb 500 évad feletti ez a szám. Igen ez sok több mint, amennyit a diplomámmal töltöttem. De nem bánom. Sajnos a memóriám is véges ezért régen látott filmekre nem sokra emlékszem. Mondhatnám azt, ahogy a korábbiakban írtam: csak hobbinak, de ennyi idő már nehezen nevezhető hobbinak. Életem hasznos idejének nagy részét ezzel töltöttem. Természetesen nem ebből fogok megélni, de mindig ott lesz ez a mankó mellettem.

Volt nemrég, hogy beszélgettem egy lánnyal, hogy sokat szoktam filmeket nézni, és kérdeztem tőle, hogy te, hogy vagy ezzel. Azt válaszolta, hogy néha szokott filmeket nézni, és néha eljár moziba. Én rákérdeztem, hogy ez miből áll. Egy gyors tesztel meg is kérdeztem, hogy látta e és mi a véleménye a következő alapkövekről. Megkérdeztem látta e a: Star Wars-ot, a Gyűrűk Urát,  Mátrixot. Sorba mondta, hogy nem. Én közben pedig magamban azon gondolkoztam, hogy egész életében egy kő alatt élt? . Mentőkérdésnek bevettem a Harry Potter-t. Válaszként azt kaptam, hogy régen látott már belőle tv-ben 1-2 őt. Talán lehetséges, hogy az összeset látta, de nem merne megesküdni. Kérdeztem, hogy mi alapján választ filmeket a moziban, hogyha ilyen kis tapasztalattal rendelkezel. Ő azt válaszolta, hogy amikről azt hallotta, hogy jó, vagy többiekre, másokra hagyta a döntést.

Ezt a kis story-t azért hoztam fel mivel, én pont az ellenkezője vagyok. Néha elég gyakori, de akár órákat kutatom az internetet, hogy találjak egy általam fel nem fedezett kincset. Nekem igen fontos, hogy mit láttam a múltban a jelenben megnézett filmre, hogy legyen viszonyításom. Én tudom, hogy mik voltak a legjobb filmek, és tudom mihez lehet viszonyítani. És nem hallgatok mások véleményére. Szívesen olvasgatok kritikákat, de nem hagyom, hogy ezáltal átértékeljem mi az én véleményem a filmről.

Remélem, hogy amit most írok, attól nem fogok senkinek sem a szemében kevesebbet érni, de nagyon ritkán járok moziba. A mozi nem az én világom. Nekem egy film a moziban nem tud olyan élményt nyújtani, mint egyedül csendben otthon. A minőség pedig hasonló, ha nem jobb, mint moziban. A szemem nem túl jó távolra(persze ez az én bajom), és nem látom élesen a vásznat, így a 4k meg tököm tudja mi kb. a klasszikus tekercsessel egyenértékű nekem. 3D-ről ne is beszéljünk.  A másik zavaró, hogy nem tudom teljesen a középen merőlegesen nézni, ami nekem egy másik nagyon fontos dolog.

Zárószónak annyit, hogy hamarosan megírom az első filmes beszámolómat. De e miatt ide már túl hosszú lett volna.

Köszi, hogy elolvastátok, és remélem, hogy tetszett nektek. Hamarosan megint jövök, addig legyen szép hetetek!